Szeretem a márciust. Egyik kedvenc hónapom. Ilyenkor van édesanyám és lányunk, Luca születésnapja. Benedek névnapja körül pedig már mindenki lázas izgalommal várja a jó időt.
Szeretem a tavaszt, ez nem csak a megújulást jelenti, hanem egy nehéz időszak végét is. Olyan jó ilyenkor végre kimenni a napsütésbe, a kertbe! Azt hiszem a nagycsaládban is van tavasz. Sokszor kerülnek elénk akadályok, nehézségek. Sötét fellegek takarják el az amúgy is gyenge napsütést és csak a vágyakozás marad, hogy egyszer újra jobbá válik minden.
A mi családunkban is volt tél, de erre talán azért volt szükség, hogy megtanítson bennünket a helyes látásra, hogy megtanítson értékelni a tavaszt. A tél összefogásra tanított, egymás segítésére, egymás mellett való helytállásra. A külső rossz helyzet segített felismerni, milyen sokat is jelent számunkra a másik és a legnagyobb ajándék az, hogy vagyunk egymásnak. Együtt, közösen egy család, társ és gyerekek, a télben és a tavaszban egyaránt. A nehézségek között még inkább valóssággá váló házastársi eskü. Szeretet szövetség. Minden nap megújuló apró öröm a gyerekek arcán. Erő ami segít elviselni a telet, a fagyot, a hideget, hogy mindezek elmúltával amikor végre eljön a tavasz, elmondhassuk, igen ezáltal is bölcsebbé váltunk, ezáltal a mi családunk gazdagodott, történelmünkké vált és lám kitavaszodott.
Szeretem a tavaszt, mert mindezt magában hordozza, képes megolvasztani a dermedt földet és virágba borítani a fákat. Kívánom, hogy a nehézségek után, erőt merítve családunk szeretetéből legyünk képesek mi is virágot bontani!
Kardosné Gyurkó Katalin, Érd
