Te hány gyereket szeretnél? - tettük fel a kérdést egymásnak udvarlásunk idején. Szinte teljes volt az összhang: 4-et. Miértek nem fogalmazódtak meg. Egyikünk talán ezért, mert saját nagy (5 gyerkőc) családjában jól érezte magát, másikunk azért, mert kis (értsd: 2 gyerkőc) családjában még hiányolt egy testvért. Felnőtt fejjel újra feltesszük a kérdést: miért is szeretünk nagy családban élni?

 

Nagyon egyszerű a válasz: mert jó.

Bővebben: nagyon jó.

 

 

 

Komolyabban: a több gyerkőc felfogható több szeretettankként is, melyek folyamatosan töltődnek, de ugyanakkor elég pazarló a rendszer, mert a tank több helyen is szelel, magyarul ontja magából a szeretetet a többiek felé. Minden gyerkőc ad és kap is szeretetet. Ugyanez a felnőttekre is igaz. Minél több gyerkőc futkározik egy ilyen közösségben, annál nagyobb mennyiségű szeretet szabadul fel és nyelődik el, annál nagyobb mennyiségű szeretetet "forgat meg" a rendszer. Egy gyermekből áradó szeretet nem csak egy másikra, hanem mindenkire hat, ezért az egyensúly folyamatosan pozitívban van. Minél több tagja van a családnak, annál pozitívabb a mérleg. Minél pozitívabb a mérleg, annál jobban világít a közösség, annál jobban érzik magukat a tagok is benne.

 

Ebben a légkörben könnyen elsajátítják a gyerekek azokat az értékeket, melyek később nagy hasznukra válnak, mint a türelem, a javak megosztása, a másik segítése, elfogadása.

 

Így válik a nagycsalád világító, értékőrző és terjesztő közösséggé környezete számára.

 

Hogy ez miért a fontos a mai világban, azt felesleges részletezni.

 

Budapest