Az alábbi családi történetem nem egészen friss, közel 30 éves, de tanulságos. Akkor szoktam elmondani, ha felmerül, vajon a kisebb gyerekek értékrendjét tudjuk-e jó irányba terelgetni?

 

 

A történetek főszereplője az ötödik, legkisebb gyerekem, egy 6 éves kisfiú, első elemista.

Elment játszani az egyik osztálytársához. Mikor hazajött, azt mondja: – A Pistikének legalább 50 matchboxa van, és nekem csak 5! Hozzátartozik a dologhoz, hogy ez a fiam már két éve írt-olvasott, komoly olvasottsággal rendelkezett, vagyis értékén kezelte a könyveket. Megkérdeztem: – És hány könyvet láttál Pistiéknél? Elgondolkodott: – Azt hiszem, egyet sem. Erre végigmutattam a teljes falat beborító, kb. 2000 könyvet tartalmazó könyvespolcunkon, és azt kérdeztem: – Mit gondolsz, ezeken menyi matchboxot tudtunk volna venni? Többet szóba sem kerültek a matchboxok.

Ez a kisfiú szeretett öltözni, „adott magára”. Azt mondja nekem: –­ Már minden gyerek Adidas cipőt hord, és te Tisza-cipőt akarsz nekem venni! Én jól tudtam, hogy nem veszek adidast, de azt mondtam: – Elmegyünk a cipőboltba, megnézzük az árakat, aztán eldöntjük. Ehhez a történethez tudni kell, hogy zenebolond család vagyunk, sokat jártunk hangversenyre (ami akkor olcsó volt!), óvodás koruktól volt a korosztálynak megfelelő bérletük, stb. A cipőbolt kirakata előtt kiszámoltuk, hogy a két cipő ár-különbözetén az egész családnak vehetünk egy éves hangversenybérletet. Semmi vita nem volt, öntudatosan és megelégedve hordta az igazán csinos Tisza-cipőt.

Ezen az őszön vettük meg a család első – használt – autóját, egy remek Zsigulit, nagyon boldogok voltunk. Csakhogy akkor már kezdtek terjedni honunkban is a nyugati márkájú autók, az osztálytársak egy részét is ilyeneken hordták az iskolába a szülők. Azt mondja az én legkisebb kisfiam: – Ha nem lennénk ennyien, nem Zsigulink lenne, hanem valami jobb autó! Ránéztem csodálkozva: – És mit gondolsz, ha nem lennénk ennyien, ki maradt volna le, az eleje vagy a vége? Na, ezen aztán igencsak elgondolkodott. Folytattam: – De tudod, téged 100 Mercédesért sem adnánk oda! Mi nagyon örülünk ennek a Zsigulinak, ez tökéletesen megfelel arra, amire nekünk szükségünk van. Nincs az az autó, amiért akármelyiktekről lemondtunk volna!

Ma ez a fiam már többgyermekes családapa. Az értékrend az éveivel tökéletesedett, és biztos vagyok benne, hogy a saját gyerekeinek is tovább tudja adni.

 

Cser Károlyné, Éva

Budapest